Lamprodila (Scintillatrix) mirifica (Mulsant, 1855)

Egy újabb bogár kelt a március 15-i gemenci anyagból, a szilfa (Ulmus laevis) kérgéből kiszedett három díszbogárbáb egyike teljesen épen kelt ki, ez a díszbogaraknál rendkívül ritka. Ha kikerülnek a bábkamrából, általában már nem alakulnak át épen, vagy egyáltalán nem. Ez szerencsés volt és így láthattam, hogy a még nem zöldre színeződött szárnyfedők a kezdeti fehér után kék színűvé válnak. Ilyenkor még nagyon suta az állat, szinte alig tud mászni. A test végén még látható a bábbőr, az a sárga valami ott alul.

Szilfa-tarkadíszbogár - Lamprodila (Scintillatrix) mirifica (Mulsant, 1855)
HUNGARY, Tolna m., Pörböly, Gemenci-erdő. Ex pupa 30.III.2007. Hatched from Ulmus laevis Pall.

Opilo taeniatus (Klug, 1842)

Szíriából származó faanyagból kelt ez a szúfarkas - Opilo taeniatus (Klug, 1842)

Syria, Slunfeh, 24.06.2006. Hatched from oak branches (Quercus sp.) Collected by Attila Kotán.

Saperda punctata (Linnaeus, 1767)

A március 15-én Gemencen gyűjtött pettyes szilcincér - Saperda punctata Linnaeus, 1767 - bábjai mostanra kikeltek és kiszíneződtek. A fenti képen egy kikelés előtt álló bábot mutatok.

Bia

Mivel teljes mértékig meg voltunk győződve, hogy már találunk Bián sarlófűcincért (Cardoria scutellata Fabr.), kiszaladtunk Kálmánnal és Attilával, hogy az első tavaszi - szabadban, rendes szezonban fogott - cincérre adatot gyűjtsünk. Déután fél kettőtől fél ötig voltunk kint.

Az idő hihetetlenül kellemes, már-már április végi hangulatot árasztott.

Kedvenc kertünkben még nyoma sincs a sarlófűnek (Falcaria vulgaris). Később aztán kiderült, hogy a cincérkének se. Sokminden más már ténykedett a fűben és a levegőben, de ami miatt kijöttünk, az nem mutatkozott.

Volt viszont a pocsolyában pár molnárka (Gerris sp.), velük el tudtam ütni egy kis időt.

A Magyar Rovartani Társaság 754. ülése

Mint máskor is, most is korábban érkeztünk Attilával az ülésre, így alkalmunk nyílt a Corvinus Egyetem kertjében megcsodálni a kora tavaszi virágzást. Nagyon feltűnő és messzebről illatozó bokor ez a korai lonc (Lonicera sp. - a nevet később csatolom).

Virágai egy kicsit közelebbről:

Ilyen korán nőszirmot (Iris sp. - név hamarosan!) látni virágzani!

Egy távol-keleti cseresznyeféle (Cerasus sp.)

Az illatos tündérfa (Chimonanthus praecox [L.] Link) virágai már szinte teljesen elnyíltak, illtát azonban még így is érezni lehetett.

A kikeleti bangita (Viburnum bodnatense) szintén émelyítő illatú és roppant mutatós növény:

És egy nagy megtiszteltetés: A Frivaldszky Imre Emlékplakett bronz fokozatát nekem ítélték oda! Köszönöm minden érintettnek!

Budapest, Kecske-hegy, 2007.II.4.

Rövid sétát tettünk Mesóval a Szépvölgyi útról indulva a Kecske-hegy körül, az Árpád kilátót és az Oroszlán-sziklát érintve. A kezdetben erősebb, később elgyengülő szélben sem fáztunk, 8°C-ig melegedett a levegő.

A sok mogyoróbokor (Corylus avellena L.) a Szépvölgyi út mentén mind virágzott!

A Határ-nyeregben a folyamatos napsütések hatására pedig már a húsos som (Cornus mas L.) is bimbózott.

A Szépvölgyi út mellett, már nem lakott területen szokássá vált a szemét kihordása. Annyira szem előtt van, hogy nem is értem: a helyi önkormányzat hogy bírja elviselni? Lehet, hogy a közelben lakóknak tetszik, s ezért nem tesznek semmit (legalább elszállíttathatnák).

Budapest, Síp utca 11.

Mesosa nebulosa (Fabricius, 1781)

Ha már a cincérportréknál tartunk, itt egy következő! A ködfoltos cincért Szelenczey Béla barátom nevelte.....öööö.....azt hiszem diófa ágából.

Saperda octopunctata (Scopoli, 1772)

A január 3-i kirándulásunkon a Normafánál Mesóval egy kivágott hársfa (Tilia cordata Mill.) tuskójáról kérget fejtettünk le. Jó pár cincérlárva került felszínre, az egyiket elhoztuk, s ez a különleges színezetű cincér bújt elő január 27-én. Egy hím nyolcpettyes hársfacincér!

Anthaxia candens (Panzer, 1789)

Anthaxia candens (Panzer, 1789)
Nagykovácsi, 20.01. 2007, ex Cerasus avium, leg. N. Rahmé.
A már kifejlett alakban a bábkamrában telelő cseresznye-virágdíszbogarat a múlt hét végén találtuk egy cseresznyefa vastag kérgében, ahol az elhalt rész határos az élő farésszel. Ez egy nőstény példány, nyakpajzsa és potroha jellemzően kék színű. Összehasonlítva a hímmel, csak színbeli különbséget találunk (a méret nem jellemző).

Clytus tropicus (Panzer,1790)

Két napja kelt ki Székely Kálmánnál az általa gyűjtött balatonakali tölgyágakból ez a különleges szépségű cincér:

Clytus tropicus (Panzer, 1790)

Balatonakali, 28.12. 2006, larva ex Quercus sp. Beetle emerged 22.01. 2007, leg. K. Székely

Catalogue of Palearctic Coleoptera Volume 3

Megjelent a palearktikus bogárfajok katalógusának harmadik része, mely tartalmazza a palearktikus díszbogarak legutolsó, ma érvényes taxonjait és rendszertani besorolásukat. Ezek alapján írogatom át az eddig felkerült fajok ma elfogadott neveit. Az INDEX elektronikus verziója letölthető innen.

Anthaxia sponsa Kiesenwetter 1857

Itt a fotója a tegnapi virágdíszbogár rágásképének és régebbi példány röplyukának. Jellemző, hogy más virágdíszbogár-fajokhoz (Anthaxia spp.) képest nem a kéreg alatt rág a lárva, hanem a fa kemény belsejében.

A sérült példány, amely sajnos útjában volt a vésőnek. A bábkamra állása párhuzamos a fa hossztengelyével:

Latipalpis plasoni (Reitter, 1888)

Az a helyzet, hogy már nagyon várom, hogy keljen valami a fáimból, tegnap ismét türelmetlenül kibontottam egy Szíriából származó tölgyágat, amire azt gondoltam, hogy tavaly megfőztem a hőségben. Akkor két napig állt az autó a napon, s a csomagtartóban a fák. Amikor felhoztam a ládát a fákkal, sugárzott, mint egy kályha. Na, gondoltam, ezt jól elintéztem! Erre a tegnap meghasogatott fában egy teljesen ép és élő Anthaxia (Cratomerus) sponsa volt a bábkamrájában! Persze olyan ügyetlenül sikerült a fát meghasítani, hogy a véső pont az állatot érte. Szerencsére találtam még egy eltömött röplyukat, amit már nem bántottam. Amit még várok a fákból, az a török gyűjtésből származó komlógyertyánból (Osrtya carpinifolia) fog jönni: a Latipalpis plasoni. Álljon itt emlékezésre két kis klip, amik tavaly készültek erről a fajról:

Dicerca fritillum Ménetriés, 1832 & Dicerca scabida Marseul, 1865

Tegnap Dr. Ilniczky Sándortól újabb különlegességet kaptam: iráni Dicerca-fajok példányait. Mindkét faj a Kaszpi-tenger környékén él csak, így igazán értékes darabjai lesznek a gyűjteményemnek!

Dicerca fritillum Ménetriés, 1832

Iran, Mazandaran, Noor, 16.07. 2006, leg. S. Ilniczky
A faj jellegzetessége a hím középső lábszárán található elkülönülő tövis.

Dicerca scabida Marseul, 1865

Iran, Mazandaran, Noor, 16.07. 2006, leg. S. Ilniczky

Julodella iranica Bílý, 1983

Egy régebbi bogár a gyűjteményből került ma átpreparálásra. A bogarat Hácz Tamás gyűjtötte Iránban, majd' nyolc évvel ezelőtt.


Julodella iranica Bílý, 1983

Iran, Sanandaj, 18.05. 1999, leg. T. Hácz

JANUÁR!!!

A csodaszép tiszta időnek és a szikrázó napsütésnek köszönhetően Mesóval kedvet kaptunk sétálni egyet a Normafánál. Felérve a parkolóba metsző hideg szél fogadott, de szélvédett oldalon kellemesen langyos volt a levegő. A Normafánál évek óta tapasztalható eszetlen és felelőtlen "erdőifjítást" még megúszó fák télen talán még tiszteletre méltóbb látványt nyújtanak.

Rövid séta után elénk tárult a nemrégiben felújított Erzsébet-kilátó épülete.

Beléptünk és fellépcsőztünk a tetőre. Még sose jártunk itt. Lenyűgőző a város látványa, csak a hideg széltől kell menedékbe húzódni.


A csigalépcsős belső tér is szép állapotú.


Pár éve kiszáradt bükkfa (Fagus sylvatica) törzsén a diófacincérek (Aegosoma scabricornis) ejtettek lyukakat.


Két óra múlva már visszafelé tartottunk a parkolóhoz.

Julodis intricata Redtenbacher, 1843 & Julodella globithorax (Steven, 1830)

Az újév első bogarai!!! Rozner György szíriai és Ábrahám Levente iráni gyűjtéseiből származó két ritka Julodinae-faj. Átpreparálás után kerültek lencsevégre, majd ide, a blogra. Boldog újévet mindenkinek!

Julodis intricata Redtenbacher, 1843

Syria, Homs, 04.05. 2006, leg. Gy. Rozner

Julodella globithorax (Steven, 1830)

Iran, Kamoo, 05.07. 2005, leg. L. Ábrahám