A szőlő-karcsúdíszbogárra (Agrilus derasofasciatus) szinte mindenütt ráakadok, ahol van 1-2 tőke szőlő, ami nincs permetezve. Így még a városban is, de meglepő módon még a belvárosban is találkoztam vele.
Zuglói ház, kertjében szőlő.
A kerítésen kilógó leveleken rajzanak a bogarak.
Belső udvar a belvárosban, a Madách téren.
Árulkodó sziluett a szőlőlevélen.
Párzó példányok. Ilyenkor könnyebb lefényképezni az amúgy fürge bogarakat.
A hársfa-tarkadíszbogár (Lamprodila rutilans) meglepő módon nem csak felnőtt fákban fejlődik, hanem, mint az alábbi képeken is látszik, az egész fiatal csemeték iránt is mutatnak érdeklődést. Több példányt láttam ilyen, frissen ültetett kis fák törzsén petézgetni.
Újabb helyen figyeltem meg a hársfa-tarkadíszbogár (Lamprodila rutilans) tömeges jelenlétét Budapesten, egészen közel zuglói lakásunkhoz. A városligeti esethez képest itt még fiatalabb fákon láthatók a nyomok. Rengeteg friss kirepülőnyílás van 10-15 éves fákon is.
Fasor a Róna utcában.
Az ilyen legyengült fákban fejlődnek az állatok körülbelül 2 évig.
Jellegzetes kirepülőnyílások a törzsön.
Messziről látszik egy frissen kibújt példány.
Első dolga, hogy lábon megtegye a lombba vezető utat, ahol érési táplálkozást folytat.
Korábban kikelt nőstények már petézés közben.
Meglepetésre egy másik hársfában is fejlődő fajt találtam: égerfa-díszbogarat (Dicerca alni)
A Coeloides sp. nevű gyilkosfürkész az egyik természetes ellensége a díszbogaraknak.
Petéjét a kéreg alá juttatja az egyéves lárvákhoz, amikből a következő év májusáig táplálkoznak a darázs lárvái.